csak a tegnapi/mai életérzés kedvéért

eme csodás szombat reggel abból a szempontból tökéletes, hogy az eddigiekkel ellentétben, nem a metrón ülök és robogok az örsre, hogy 3 órán keresztül kínozzam a diákokat, hanem békésen ülök kis, kockás ovis ingben és 1,5 liter víz kíséretében vidáman regenerálódok a tegnap esti mókából.
mindig szertem, ha a tanári kar úgy dönt, hogy most nekiveselkedik az alkoholnak.tegnap is így tettünk és miután alábbhagyott a hangulat a kedvenc kocsmában, Bibi kollégával továbbrobogtunk a gödörbe.kellemes kis estét zártam azzal, hogy hazafelé rossz helyen szálltam le az éjszakairól, mert ez volt az első, hogy az ovishoz mentem haza egyedül éjszakaival.

plusz öröm a tegnap estéből #1:

végre találtam táskát, amit valószínűleg nem öl meg pár hónap alatt a cutting edge.

plusz öröm a tegnap estéből #2:

több, mint egy hónapja nem cigizek és tegnap is sikerült megállni, pedig veszett mód rá akartam gyújtani.

a mai nap kihívása azon kívül, hogy feldolgozza a szervezetem a tequilát és sört, hogy megírjak egy 5 oldalas esszét a bevándorlási problémákról az usában.szerintem meni fog, érzem az erőt....*

*ugye mindenki látja a szarkazmus táblát???

tegnap reggel visszahívtam egy ismeretlen számot.a vonal végén fura, gyermekhangú egyén.
"hát mi épp táborozunk és megtaláltuk a számát felírva a falra"
az én reakcióm sipítozó hangon, mint amikor pamacs kiskutyát lát az ember:
"jaaaaaaaaaj, de éééééédes vagy !!!hány éves vagy?"
"12"- a kispajtásai a háttérben kuncognak
a továbbiakban örültünk még egy kicsit egymásnak, valamint jó táborozást kívántam nekik.
a reggelt hatalmas vigyor kíséretében töltöttem el.

bn életérzés

békésen álldogál az ember a pult előtt, amikor egy régi klub társa (nevezzük Lujónak) elkapja hátulról, mint a filmekben hátradönti és üdvözlésként szájon puszilja (ami abszolúte nem szokványos és valószínűleg betudható az indokolatlan mennyiségű alkoholnak, amit az illető fogyasztott), majd amikor a sokk elmúlóban van, látványosan megbámulja az ember fenekét és annyit mond: "jó a hajad."

mindezt úgy, hogy az ovis ott állt előttem.

mit ne mondjak priceless volt az arckifejezés.

lehet, hogy belekerült "pár" hisztizésbe* és fel-alá rohangálásba, de nem gyújtottam rá bn-en.
kijelenteném, hogy lehet, hogy esélyem van leszokni:D

*konkrétan az ovis megemlítette, hogy megfordult a fejében a szakítás.persze már minden heppi

béen

zs says:
és a kedd reggel nem is számít együttlevésnek, szóval rég nem láttak szóval hiányzol
 ó romantika, te vagy az én fegyverem
ovis  says:
:D

tegnap este magányomban, a hangulatomnak megfelelő( a lestrapált agyamnak megfelelő) filmet választottam.micimackó és a zelefánt.
szinte büszke voltam zsebibabára, hogy elfogta a zelefánt.ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy többet kellene kimozdulnom itthonról.

a tényt, hogy megjött a tavasz, meg kellett ünnepelnem egy kis vásárlással.
(nem, nem azért, mert -2-ből csaptunk át 10 fokba)
ezeket sikerül beszerezni:

vagy legalábbis nagyjából.
a szemüveg természetesen nem ray ban és nem is piros, hanem inkább korall színű, de nagyjából korrekt.az ovis azt mondta, hogy úgy nézek ki, mint egy 60-as évekbeli filmsztár.nekem megfelel.meg persze, annyira rohadtul kifinomult vagyok, mint ők voltak.de ez már teljesen más kérdés.

fél év.

vajon én vagyok az egyetlen, aki felfedezte, hogy a kávénak nem csak a koffeintartalma ébresztő hatású?
tegnap reggel belekortyoltam* és úgy szétégettem a nyelvem, hogy rögtön felébredtem.
koffein?
ugyan minek.

*nem tudom, mire számítottam.fogni is túl forró volt.

ovis says:
ja, és nem félek mi lenne ha itt lennél én tudom mikor kell kimenni a szobából
morzsi says:
 te dög
 ezen annyira megsértődhetnék, de valahogy elkaptad a konfliktuskezelésünk esszenciáját

öccs basztatta a routert, h mi a francért nem működik.
15 perc komoly brainstorming után jött rá a banda(3 infós), hogy nincs bedugva.
emelem kalapom.xD

nem tudtam megállni, akkor már átszabtam az egészet.
valahogy találó a döglött halas háttér,passzol a mostani életérzéshez.
na meg persze k**va jól néz ki.

az újabb írói válság időhiány miatt úgy döntöttem, hogy legalább kicsit kertészkedek az oldalsó fejlécen.az a szép, hogy annyi mindenről írnék, de

1:nincs kedvem leírni a nyomoromat, mert akkor csak méginkább szmbesülök vele.úgy döntöttem, hogy néha nem árt egy kis hanyag elsiklás a tények fölött.

2:időm sincs.fogalmam nincs, hogy a francban fogom túlélni ezt a félévet, sok a meló, sok a suli, sok a magánélet(na ez az egy, ami miatt nem aggaszt)

épp írni akartam ide, hogy mennyire szánalmas mód nem történik velem semmi említésre méltó(na jó ez nem teljesen igaz), erre bekopog 3 srác, hogy elénekelje a boldog szülinapot, mert az ajtónkon kinn maradt ódri szülinapja óta.amikor felvilágosítottam, őket, hogy nem aktuális, vegyesen reagáltak.egy részük elszomorodott, a másik lebaszott, hogy akkor már le kellene venni, mert ez megtévesztő.ha jól hallom most másik ajtón próbálkoznak, úgy néz ki végigjárják a szintet:D

kcssk, én így szeretlek.

egy hosszú nap után, jó erre hazajönni...

* a videó a mesterséges intelligenciáról és egy létező szuperszámítógépről szól

fel vagyok háborodva azon a tényen, hogy a 32 centis pizzám átmérője valójában csak 29 cm.
hova tart ez a világ???

szerintem is

csak az ovisnak.elalváshoz.

Frank update

Frank eltűnt a sarokból.
Nem tudom, hogy bosszúhadjáratra készül és szerzi be a legyeket, vagy ellopták és hívjam a rendőrséget?
Szinte hamleti a dilemmám.

van a sarokban egy pók.elneveztem Franknek, ugyanis minden jó sztoriban van egy Frank nevű pók.persze egy sem jut eszembe, de ez egy olyan dolog, ami meghatározó lehet egy jó történet szempontjából.
attól tartok, Frank meleg.
szőtt egy pókhálót, aminek egy része egy teljesen 3d-s, női magassarkú.nem értek hozzá, lehet hogy manolo.
de ez Frank dolga amúgy is.

előző két poszt törölve.
ezért nem blogolunk rögtön, ezt még meg kell, hogy tanuljam.

az ovis a nappaliban van én meg a hálószobában és msn-en kommunikálunk.
hát nem szép a világ?

ez a madár nekem kell

de így sapkástul.

a következő dalt dúdolom, miközben az irodalom tételeket "tanulom"

-Mindenki kész? -Igenis kapitány! -Hangosabban! -Igenis kapitány! -Hóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó, -Ki lakik oda lenn, kit rejt a víz? -Spongyabob kocka! -Sárga színe és lyuk rajta tíz! -Spongyabob nadrág! -Kár, hogy a levegő csak szoba dísz!* -Spongyabob kocka! -De az élet eleme csakis a víz! -Spongyabob nadrág! -Ki ő? -Kocka nadrág, kocka nadrág,kocka nadrág!! -Spongyabob kockanadrág!! -Spongyabob kockanadrág?


*ennél a sornál mindig elröhögöm magam.

btw.roppant mód viccesnek tartom, hogy az informatikus pasim aznap mondta, hogy szerelmes belém, amikor megadta a jelszavát a géphez.

csak, hogy finomítsak az előző poszt által kreált, depressziós hangulaton.

mennyire lehet valaki sérült?
mindig úgy gondoltam, ha végre szerelmes leszek az majd mindent megold.de így is van benn egy gombóc valahol mélyen, ami nem hagyja, hogy teljesen boldog legyek és persze gyártom magamnak a problémákat, nem is keveset.de valahogy így sérülten és idiótán, amilyen vagyok még mindig jobb, mintha megjátszanám magam, mint sok ember. valahogy őszintébb törött szívvel élni, mint tökéletes színlelt boldogságban.legalábbis nekem így jó.ne szokjatok hozzá, hogy ezekről írok.csak az amerikai irodalom hozta ki belőlem

hiányzott már a koli.
az ovisnál hiányoztak az olyan alapvető elemek, mint reggel kómásan kő-papír-ollózni, hogy ki főzi a kávét.
ódrival megoldottuk.nyertem.