az ebéd készítése közben apu művészire vette a figurát és répapucolás közben szavalt az ebédről.
Gönygyölök.
Tarját, sajtot.
Göngyölök.
megkérdeztem kérnek-e valamit mikulásra, mert megyünk lidlibe és veszek magamnak kilós gumicukrot, mert éljen a zsírosszív, nem mondtak semmit.
specifikáló jelleggel apu felé fordultam és megkérdeztem:" vegyek neked csokit?"
apu nem kért
én erre megkérdeztem:"mert árt a fogaknak?"*
anyuval ezen sírva nevetőgörcsöt kaptunk, bár a végére már egymáson röhögtünk.
lassan indul kiccsaládunk a luca napi vásárba, amit a következőkkel reklámoztak:
Szentgáli banda
Népi játékok
gyerekprogramok
Zsíros kenyér,
bor mustra,
lacikonyha
Vásári forgatag,
felnőtteknek,
gyerekeknek
miközben posztolnám a bejegyzést anyu bejön és kiakad öccsre, mert behozta az innivalót(és ugyebár az új lakásban lélegezni is csak óvatosan lehet, nehogy károsítsuk a lakást)
anyu: behozzátok a teát és mi van ha kiborul?
öccs: minygyá' én borulok ki
*tudni kell apuról, hogy az évek során elhullajtotta fogai javát és arra várok, hogy igaz legyen a mondás:több füle van, mint foga
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése